Változékony, esős, szeles, hűvös időt mondanak, mégis sokan útra kelnek a hétvégén, megtelnek újra a szállodák, sőt százezrek utaznak Csíksomlyóba is.

Mindössze egy újabb lehetőség a pihenésre rohanó hétköznapjainkban?

Mit is ünnepelünk most? Mi valójában Pünkösd ünnepe?!

A pünkösd a Húsvét 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, a Szentlélek eljövetele.

Az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése.

Pünkösd megértéséhez az egész évi ünnepkört tárgyalni kellene. Keverednek itt is az ősi pogány ünnepek zsidó és keresztény ünnepekkel, így a szimbólumok, liturgikus elemek, a számmisztika és a termékenységi, természeti és ősi hagyományok összekuszálódhatnak, de megértve őket egységgé is formálódhatnak bennünk.

Az éves ünnepkörben fejlődő, változó fény diadalútjának következő állomása Pünkösd. Vele együtt megjelenik a természetben a burjánzás, amely tavaszköszöntő ünnepségeit már a római korban FLORALIA néven tartották, amikor Flóra istennő, a növényvilág és a virágok – termékenység - istennőjét köszöntötték.

Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett, s nevezték “hetek ünnepének” is (hétszer hét pészah után).

Tehát ők is a Húsvét utáni 49-50. napot tartják ezt az ünnepet.

Görög nevének (pentékoszté) jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik.

A Húsvét utáni hétszer hét nap az ötvenedik nappal betetőzve a hetes szent szám fokozása szimbolikus jelentőségű.

Keresztényi kultúránkban a Húsvétkor keresztre feszített Jézus harmadnapra feltámadt, majd még negyven napig tanítványai között maradt. Áldozócsütörtökön, azaz Pünkösd előtti csütörtökön a tanítványai előtt Mennybe ment, „eltávozott a földi világból, felemeltetett, és elment közülük azért, hogy szimbolikusan jelen lehessen közöttünk minden napon, a világ végezetéig.”

Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult.

Szentlélek a kereszténységben a Szentháromság harmadik személye, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének áradása. Nem személy, hanem Isten ereje. Az Atya és a Fiú azért küldte el a Szentlelket a Földre, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét felemelje, fölmagasztalja, és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra.

A Szentlélek jelképe a galamb, mivel amikor Jézus Keresztelő Jánosnál megkeresztelkedett galamb szállt fejére. A pünkösdi csoda képzőművészeti ábrázolásában az apostolok karéjában középen helyezkedik el Mária is, s míg az apostolok feje felett lángocskák lebegnek, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.

„Népünknek az egyszer megszületőt, aki érettünk áldozta életét, minden esztendőben újra meg újra elhozza a Nap. Jézus életet adó, mindenszerető fényességét hozza a téli napfordulat. Húsvéton a feltámadó Megváltó, aki mindeneknek új életet ad – a tavaszi napéjegyenlőségen a diadalútjára lépő égi vándor. Az áldozócsütörtökön a legmagasabb égi pálya közelében araszoló Nap a mennyekbe távozó üdvözítőt idézi meg; Pünkösd hitet nevelő – növelő – nap adta eleven pirosában is Ő van jelen: a Szentlélek lángjában az Atya jobbján trónoló Krisztus „hét ajándéka” száll alá.” - Molnár V. József összefoglalásában.

E magasztos öröm nagy fecsegtető és a mai napig idekeverednek ősi, pogány termékenységi ünnepi motívumok, szimbolizálva a természet nyárba fakadó burjánzását, versengését. Egyik legelterjedtebb a középkor óta ismert szokás a pünkösdi király választása, amikor a legények ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották maguk közül a legjobbat, aki aztán minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott egy évig. A Uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés.

Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

A magyar történelemben kiemelkedő, különös jelentőséggel bíró ünnep Pünkösd megünneplése a Csíksomlyói Búcsú. Az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett.

1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ minden más tájáról is.

Tokaji

„Az aranysárga nedű Tokaj városáról kapta nevét, ahol egy véletlen folytán, egy elhúzódott szüretnek köszönhetően jöttek rá az aszúbor készítésének titkára. A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna az udvari papját bízta meg a szőlőszürettel, azonban az egész novemberig elhúzódott a háborús helyzet miatt, így a tőkén maradt szőlőszemek összeaszalódtak. A szüretet követően a bort tufába vájt kőpincékbe rejtették nehogy azt az ellenség megtalálja, s amikor az aszottra érett szemekből készült bort megkóstolták, akkor olyan fenséges ízt és zamatot éreztek, mint amit előtte még sohasem. A legenda szerint így született meg 1630 táján a tokaji aszú. A finom bornak gyorsan híre ment egész Európában, így a pápák és Európa uralkodói is - XIV. Lajostól I. Péterig - mind asztalukra parancsolták a nemes nedűt.

XIV. Lajosnak, a Napkirálynak kedvenc italává vált a magyar borkülönlegesség, aki, amikor azt megízlelte, a következőt mondta: „Vinum regnum, rex vinorum”  = A borok királya, a királyok bora, mely azóta elmaradhatatlan jelmondata lett minden üveg tokaji aszúnak.

A kor neves tudósa, Paracelzus még meg is vizsgálta, mivel az a hír járta, hogy a magyarok aranyat tesznek a borba, attól olyan szép sárga színű.

Az aszú bor értékét a „puttony” (kb. 30 liter) jelzi, mely az egy gönci hordóba (kb. 136 liter) tett aszú szőlő mennyiségétől függ. A gondosan, kézzel kiválogatott aszúszemeket kinyomkodják, majd három-hat puttonnyi aszútésztát (a kinyomkodott aszúszem) öntenek bele egy gönci hordónyi tokaji borba. Ezt állni hagyják egy-két napig, leszűrik, majd éveken keresztül hordókban pihen. A Magyarországon és Szlovákiában termelt aszúbor selymes, zamatos ízét a vulkáni talajnak, a sajátos mikroklímának, s az évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalatnak köszönheti. A két ország között vita is támadt a névhasználat miatt; az EU döntése értelmében mind a két ország használhatja a „Tokaji” nevet, azonban Szlovákiának be kell tartania az aszúbor szigorú termelési követelményeit.” Mátyás Szabolcs tollából

A fentiek ismertek talán minden magyar ember számára, de volt-e mindenki már Tokaj vidékén, ahol a jó aszú bor mellett rengeteg remek program és lehetőség várja a kirándulókat.

Ez egy olyan hely, ahova többször is el kell látogatni akár évente és ráadásul többféle lehetőség is van a meglátogatására:

Tavaly Nohab mozdony húzta nosztalgiavonattal jártunk Tokaj Hegyalja híres településén - Tállyán, az idén pedig evezni mentünk a Bodrogra május legszebb napján.

Kis magyar üdülési csekk történelem

Magyarországon 1998 óta létezik üdülési csekk. A svájci (1939) eredetű rendszer szerte a világon elterjedt. Nálunk a francia (1988) mintát vették alapul és némileg pótolni lehetett a lényegében megszűnt „szakszervezeti üdülést”. Eleinte csak szálláshely igénybe vételére lehetett felhasználni, de később kibővítették egyéb vendéglátás és szórakozási, sportolási területekre is.

 Több nem titkolt célja is volt:

·         Ezzel az adómentes juttatással legalizáltak rengeteg fekete bér kifizetést,

·         Fellendítette a belföldi idegenforgalmat,

·         Legalizálta a vendéglátásban oly magas fekete forgalmat.

Adminisztrációja:

A papír alapú, többféle címletű üdülési csekk kezelése mind a munkáltató, mind pedig az elfogadóhely számára sok adminisztrációs munkát igényel a mai napig, bár valóban egyszerűsödik a különféle online lehetőségekkel.

Költségei:

A munkáltató számára mindössze a kezeléssel járó adminisztratív munka növekedése okoz extra munkaidőt.

Az elfogadóhelyek számára szigorú elszámolási rendszer működik hosszú, akár néhány hét átfutási időkkel, valamint 6 % + ÁFA kezelési költség levonásával.

Valós visszásságok:

Az Üdülési Csekk bevezetése jó időben nagy lendületet adott a belföldi idegenforgalmi szakmának. Óriási lehetőséget adott a munkáltatónak az adómentes juttatások területén.

Viszont tapasztalatból tudom, mint szállodás, hogy még 12 évvel ezelőtt is milyen komoly ellenérzések voltak az idegenforgalmi szakmában; szálláshelyeken és éttermekben az üdülési csekk elfogadásával kapcsolatban. A jól bevált fekete forgalom helyett az ÜCS elfogadásához számlákat kellett írni, így nem lehetett fekete bevételhez jutni.  Később kiderült mennyire megérte elfogadni!

Később a nehezedő gazdasági helyzetben a kisfizetésűeknek egyre nagyobb gondot okozott, hogy hogyan tegyék pénzzé üdülési csekkjüket, mert sokaknak inkább készpénzre volt szükségük a napi megélhetéshez. Ezek a valóság tényei. Egyesek felvásárolták mások üdülési csekkjeit, vagy többféle trükközéssel is  próbáltak készpénzt buherálni a csekkből, mint például előlegként fizették be, majd lemondták a szállást és visszakérték jogosan visszajáró előleget. Ilyen és hasonló trükkök megelőzésére különféle beváltási szigorításokra volt szükség.

Nagy kérdés, hogy milyen újdonságot hoz a SZÉP kártya?

A SZÉP kártya lényegesen egyszerűsíti az adminisztrációt mindhárom fél számára, viszont drágább lett az adóterhe minden cafeteria elemnek, miközben lényegesen olcsóbb lett az elfogadóhelyek kezelési költsége, jutaléka (6%-ról 1,5 %-ra csökkent).

Mint minden új dolog bevezetése – ld. Üdülési csekk 1998-tól néhány évig – nehézkes. Megszoktuk már a régit, minek változatni? Jó volt az úgy is. Vajon miért vagyunk ilyen kényelmesen félősek az újdonságoktól?!

Természetesen politikai színezetet is adunk az új ügynek az elmúlt idők bizalmatlansága jegyében; „Vajon kinek az új biznisze ez? Ki gazdagodik meg megint a mi pénzünkön?”

És hogyan áll a dolog az alacsony fizetésű rétegekkel, aki az üdülési csekket is megpróbálták készpénzre váltani? Milyen új trükköket találnak majd ki a kreatívak? A meleg étkezés éves 150 000 Ft-os kerete még elkölthető, da vajon minden család el tud-e, akar-e költeni 225 000,- Ft-ot évente szállásra, vagy havi 6000,- Ft-ot múzeumra, sportolásra, színházra vagy egészségügyi szolgáltatásra?

Kutatásaim során nem találtam olyan adatokat, amelyek ilyen felméréseket tartalmaznak.

A fent említett és hasonló visszásságok mindig lesznek, kezelni kell őket.

Számomra viszont az idegenforgalmi oldal az érdekes és ebben keresem az új lehetőségeket.

Láthatóan sokkal gyorsabban terjed az új rendszer, mint annak idején a régi. Szeretném tudni, hogy milyen új tapasztalatok vannak az elfogadó helyeken és a felhasználóknál.

A kezdeti, bevezetési nehézségek mellet milyen előnyökkel találkoztál már?

Jogos és elvtelen kritikákkal már tele van a kommentelő padlás, de ha mégis van rossz tapasztalatod úgy azt is oszd meg velünk, hogy javunkra váljon!

Málnási Csizmadia Éva

személyi utazási tanácsadó és szervező

Utóirat:

Ki tudná ezt a táblázatot kitölteni valós adatokkal? Hol találhatók ilyen hiteles adatok?

Üdülési Csekk elfogadóhelyek, forgalmi adatok és adóváltozások évről évre:

Többször jártunk már Erdélyben és azon belül Székelyföldön is, de régen terveztük, hogy elmegyünk a Madarasi Hargitára síelni valamelyik télen. Amikor elkezdtük tervezni az utat, még nem sejtettük, hogy ekkora hideg és ennyi sok hó lesz, de nem futamodtunk meg, nekiindultunk egy szép hajnalon Budapestről úgy, hogy a ködtől még az orrunkig is alig láttunk az autópályán.

Még a csapból is Széchényi Pihenő Kártya hirdetés folyik, mégis rengeteg tévinformáció, félreértés és reklamáció terjed szájról szájra a közösségi médiában. Manapság nagy divat kellő informálódás nélkül azonnal felháborodni, kritizálni.

Aki pontosan utána akar nézni, sok időt igényel a keresgélés, bár több helyen rengeteg, sőt túl sok információ található erről a témáról, ezért elveszítheti az ember a türelmét.

Összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat felhasználók, elfogadóhelyek és munkáltatók számára.

Információim tömörek és egyszerűek, mint a Széchenyi Pihenő Kártya.

Nem elég, hogy a magyar hagyományok megengedik, sőt kötelezővé teszik a Torkos Csütörtöki zabálást, ügyes marketing fogásként egyesek Torkos Pénteket hirdetnek, sőt egész hétvégi dőzsölésre hívnak további akár 50 %-os kedvezményekkel.

Nekem szimpatikusabb egy másik immár wellness megoldás, amikor a Torkos Csütörtököt a Mozgós Péntek követi, amikor az akcióhoz csatlakozó fitnesz- és konditermek, sportlétesítmények, szállodák sport- és wellness központjai valamint gyógyfürdői a napi belépő árából 50 százalék kedvezményt nyújtanak a mozogni vágyó vendégeknek.

Ilyen lehetőségek kínálnak az alábbi honlapok:

• http://www.port.hu/pls/fe/festival.festival_page?i_festival_id=4495&i_city_id=-1&i_county_id=1
• www.qilda-max.hu/mozgospentek/

Másik remek megoldásként javaslom, hogy a 40 napos böjti időszakban a ma divatos Wellness programokon vegyünk részt, ahol akár természetgyógyászok ajánlásával javasolják a szervezet tavaszi méregtelenítését a különböző kúrák széles tárházával. Szükségünk van rá!

• http://www.akcioswellnesshetvegek.hu/hu/wellness/egeszseges_eletmod/bojtkura
• http://www.szallasvadasz.hu/akcios-ajanlatok/
• http://szallas.hu/Wellness-h%C3%A9tv%C3%A9ge?gclid=COy93M-EoK4CFUJAzQodYg3A5Q

2012. február 23. – Torkos Csütörtök

Az idén nagyon rövid a farsangi időszak. Kevés idő volt bálozni, mulatozni.

Sajnos manapság nem trendi a maskarázás, jelmezbálozás. Nemrégiben még szerveztem farsangi házibulikat, ahol nagyon jókat mulattunk a barátainkkal. Minden évben megrendeztem és persze mindig mindenki le akart beszélni, hogy olyan ciki, meg már öregek vagyunk és egyébként is – kinek van erre ideje, energiája. Nem hagytam magam, és ahogy közeledett a jelmezbál ideje, mindenki egyre lelkesebben keresgélte az ötleteket, varrt, alkotott. És a végén mindig óriási buli volt.

Milyen jól szórakozunk még ma is ezeken a régi jelmezes fotóinkon!

Farsangkor nem divat ma már jelmezbe öltözni, alakoskodni. (Helyette alakoskodunk egész évben.)

Sajnos úgy működünk felnőttként, ahogy a Kisherceg üzletembere mondja:

„Én komoly ember vagyok, én nem fecsérlem léhaságokra az időmet!”

…de hogy is van ez a torkoskodással?!!!

Február 23-án a  Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére 2006 óta évente felelevenítetik a torkos csütörtök néphagyományát. 2010-ben már több mint 1300 étteremben mintegy 200 ezer vendég torkoskodott 50 % kedvezménnyel.

Remek és követendő akciónak tartom ezt, és szeretnék némi kulturális, hagyományőrző tudással én is hozzájárulhatni az élményhez.